Szent Adalbert

Római Katolikus Templom

Bugyi

Bugyi Nagyközség Pest megye déli részén, az Ócsa – Kiskunlacháza, a Taksony – Dabas és Kunpeszér közötti utak keresztezésében található. Szomszédos települési: Apaj, Kiskunlacháza, Délegyháza, Dunavarsány, Taksony, Alsónémedi, Ócsa, Dabas, valamint Kunpeszér és Kunszentmiklós. A fővárostól 30 km-re terül el. Jelenleg 5300-an lakják. A római katolikusok száma: 2350 fő. Nagyobb létszámban református vallásúak élnek még a faluban.

 

A területet kb. 12 millió évvel ezelőtt a Pannon tenger borította. Kb. 4,5 millió éve az Ős-Duna folyt ezen a területen, minek következtében gazdag kavics készletet rejt a felszín. Az utolsó jégkorszakban (30-70 ezer évvel ezelőtt) növényevő nagyemlősök éltek itt (pl: mamut, ősbölény, őstulok, stb.) Leleteik a sóderbányászat során kerültek elő, s a Természettudományi Múzeumba szállíttattak.

Igen gazdag a határ természetvilága. Védett természeti értékeink a törpe nőszirom és a legnagyobb testű madár a túzok. A község déli határa a Kiskunsági Nemzeti Park része.

A település neve „Bwd” alakban először írásban 1346-ban jelenik meg. Majd „Bud”, Budy formában is írják (:1446.). A XVIII. században vált általánossá a „Bugyi” jelenlegi helyesírási forma.

Legkorábban Ürbő (Ilbeu, Ilbew :10-12 sz.), Ráda és Vány (Road, Rady;Wany, Wayn :13-14. sz.) neve jelenik meg az oklevelekben. Ezek a területek abban az időben jelentős települések voltak – melyet a három pusztatemplom egykori megléte is jelez -, ma mint külterületek tartoznak a faluhoz. Bugyi szűkebb területe Kr.e. 2500 körül a bronz korban vált bizonyítottan lakottá. Az Alföld éghajlata ekkor kellemetlen melegre és szárazra fordult, s ez kedvező feltételeket teremtett a földművelő ember számára. Kr.e. 1800-1600 között a vatyai kultúra virágzott a vidéken. A szkíták Kr.e. a 6-3 sz. környékén jelentek meg.

Kr.u. az első században az Alföld ezen részén a szarmaták laktak. Az avarok 567-ben érkeztek a területre, s azt 250 évig uralták. (Az Ürbő pusztán 1935-ben feltárt avar temető jelentős régészeti lelet.)

A honfoglaló magyarok emlékeinek feltárása napjainkban is folyik. Különleges és nagyjelentőségű tarsolylemez került elő 2012-ben a falu határában.

A középkorban a falu lakosainak száma 150-250 fő, többségük köznemes. A törökök 1546-ban foglalták el a területet. Uralmuk alatt a vidék elnéptelenedett.

A XVIII. század első felében a község újratelepítése Beleznay János császári tábornok nevéhez fűződik. Később a Bánffy és a Vay családoknak voltak itt birtokai.

A Római Katolikus templom a község központjában a háromszögletű barokk téren áll. Alapkő letétele 1761-ben volt. Építtetője gr. Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf váci püspökök voltak.

Az egytornyú, szabadon álló, egyenes szentélyzáródású barokk templomot 1763. szeptember 29-én szentelték fel a patrónusául választott Szent Adalbert tiszteletére. A tornyon a főpárkány felett falsávos keretű mezőkben kerek, felette íves záródású zsalus toronyablak látható. A torony eredetileg hagymakupolás volt (:1831-ben épült), de az 1915-ös villámcsapás után egyszerű gúla alakú toronysisak építésére volt csak fedezet. A torony alsó része kis kiülésű rizalitot¹ képez. Ezen szegmentíves² keretű kapu és ablak, valamint szemöldökíves párkány található. A homlokzat két oldalán íves falfülkékben Szent Adalbert és Szent Klára szobrai láthatók, melyeket 1931-ben Saárek Somssich László gróf adományozott (:1931.) A templom előtt álló feszületet Horváth Menyhért, valamint Józsa Károly családjai állíttatták 1944-ben. A hajó³ két szegletében sekrestye és raktár toldalék épült.

A kapuból rövid előtérbe (egyik oldalon a Lourdes-i Mária oltár, a másikon a kórusfeljárat), majd két csehsüvegboltozatos⁴hajóba lépünk, melynek hosszfalát műmárványozott lizénás⁵ pillértömb osztja meg. A karzatra szintén csehsüveg boltozat borul. Mellvédje kihasasodó hajót lapos kosárívű arcus⁶ kapcsolja a szentélyhez.

A templom berendezése kiemelkedően értékes. A főoltár hármas korinthoszi félpillérekkel⁷szegélyezett, középen Szent Adalbertet ábrázoló festménnyel. A három részes párkány felett akantusz leveles⁸ szegélyű szegmentíves festmény található, mely Szent Annát, Máriát és Szent Joachimot ábrázolja (XVIII. sz.). A felső egyenes párkányt kereszt uralja.

A mellékoltár hasonló a főoltárhoz. Egyenes párkányok, indás díszítmények jellemzik. Kettős képszéke íves és egyenes. Az alsó részen a Megfeszített Krisztus ábrázolás látható.

 

 

A szószék szintén XVIII. századi törtvonalú baldachin⁹ a hangvetője. Mellvédjén Szent Pál apostol szobor, tetején a Feltámadt Krisztus szobor figyelhető meg két angyalkával.

A főhajó mennyezeti freskóján azt a jelenetet látjuk, amint Adalbert püspök megkereszteli Vajkot, a leendő István királyt.

Különösen míves és értékes a főhajó oldalfalán elhelyezett feszület. Hasonló szépségű, a szenvedés mélységét és alázatát kifejező ábrázolás a környéken, de még az országban sem található. A falu jelképe lehetne – így vélekedett egy képzőművész látogató.

Gyönyörűek a templom ólomüveg ablakai. Négy darab 1939. április 24-re, a búcsú napjára készült el.

Acsádi György állatorvos és családja volt a kezdeményező, aki a Szent György ablakot állíttatta. Özv. Csejtei Kristóffy Józsefné és családja a Szent Józsefet, Forster Kálmánné és családja a Szent Kálmánt, dr. Gende László országgyűlési képviselő a Szent Istvánt ábrázoló ablakot adományozta. 1942-ben készült el további három ablak Nagymegyeri Jankó Alajos adományaként ( Szűz Mária; Jézus szent szíve; Szent Cecília).

A harangok története is izgalmas. 1831-ben egy másfél mázsás „harangocská”-t állítanak fel Nagy Sándor közbirtokos adományaként Később két újabb harang kerül a toronyba. 1912-ben a feltámadási körmenet idején a kis harang megrepedt, s azt özv. Görgei Gyuláné önteti újra. 1915. július 14-én háromszor csapott villám a toronyba. A két nagyobb harang lezuhant a kórus bolthajtására. Majd a háború céljaira (:1916.) szállítanak el két harangot. 1927-ben kap a templom két új harangot, melyek Szlezák László budapesti műhelyében öntettek. (A harangok felirata: „Szt. Adalbert tiszteletére 1915.” /nagy harang/ ; „Boldogasszony Anyánk tiszteletére 1927.” /: közepes/; „Szt. József nagyobb dicsőségére 1927.” /kis harang/)

A templom 1965 óta műemlék.

A faluban a katolikus népesség aránya alacsonyabb a református hívekhez viszonyítva az 1761-es adatok szerint 13 katolikus család: 102 fő, 99 református család: 669 fő. A nehéz helyzetet az mutatja, hogy 20 év alatt 9 plébánosa volt a falunak. Még a XIX. századra is a református többség a jellemző.

1865-66-ban az ódon leromlott ház helyébe új plébánia épül: „egy valóságos úri épület két tűzfallal a végén,az utcára és az udvarra kiugró falakkal, sőt az udvari ajtó felett oszlopokon nyugvó belső terasszal, üveg folyosóval.”

A hitéletben fellendülés 1906-tól tapasztalható. Csáki József nevéhez köthető a változás, aki 20 évig volt itt plébános. Ez idő alatt közadakozásból komoly felújításokat végeznek a templomban és a plébánián. Növekszik az adományozók köre is. (1909: Csáky Károly 600 koronát adományoz. 1912., 1915., 1927. új harangok, 1931. Nagy Erzsébet: Szent József szobor; 1936. Kerekes József: 3 lépcső a főbejárathoz; 1946. Kránitz Kálmán és családja: Jézus szíve szobor, stb.)

1941-re lesz 10 %-al magasabb a katolikusok létszáma a reformátusoknál. (római katolikus: 53,6 %: 2321 fő; reformtus 42,9 %: 1854 fő; izraelita: 1,4 %: 59 fő).

A templom legutóbbi felújítása 1999-ben kezdődött Laczkó Mihály plébános szolgálata idején,. Először a torony, majd a tető, azután a külső vakolat festése következett. A munkálatok a belső renoválással, az oltárok restaurálásával folytatódtak. Kapás Attila plébános úr idején megújult a plébánia, és új orgonát vásároltak. A felújítás végig szakszerűen, a hívek adományából és két ingatlan eladásából valósult meg. Mára a világítás is korszerű és fűthető a templom. Ez utóbbi Ország Tibor plébános úr szervezésében valósult meg.

Az egyházközség oldallagos ellátása Ócsáról történik. A hívek fontosnak érzik vallásukat, egyre többen lesznek rendszeres vallásgyakorlóvá. Önzetlenségük az egyházi rendezvények támogatásában mutatkozik meg. A közösség élete mozgalmas. Bálok, hangversenyek, kiállítások, nyári táborok, ifjúsági találkozók, kirándulások, névnapi összejövetelek, énekkari próbák teszik színessé a hívek mindennapjait. A keresztények között erős az összetartozás érzése. Mélyen őrzik hitüket és egyházhűségüket. Büszkék gyönyörű műemlék templomukra. Az épület szorosan kapcsolódik a község történelméhez. Főként belső berendezése őrzi az eredeti barokk stíluselemeket, s ez a környék egyik legszebb templomává emeli, amely idén ünnepli felszentelésének 250. évfordulóját.

 

 

Oldal: Templomunk története
Szent Adalbert Katolikus Egyházközség - © 2008 - 2024 - szentadalbert.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat